A dohányról

A dohány ugyanazon család tagja, mint a burgonya vagy a padlizsán. Könnyen alkalmazkodó faj, az északi szélesség 50. fokától a déli szélesség 40. fokáig gazdaságosan termeszthető.

Több mint 100 országban termesztenek dohányt. A legnagyobb termelő Kína, ezt követi az Egyesült Államok, Brazília, India, Zimbabwe és Törökország. A dohány könnyen megterem akár rossz talajon is, így a gazdálkodók szívesen foglalkoznak vele. Sok esetben magasabb bevételt biztosít, mint bármely más növény, amely kis gazdaságokban termeszthető.

A dohány jól beilleszthető a környezetbarát vetésforgóba, és jótékony hatással van a következő növény, például a kukorica termesztésére.

Dohányfajták

A Virginia dohány arról az amerikai államról kapta a nevét, ahol először termesztették. "Fényes dohánynak" is nevezik, mert a hőszárítás közben sárgás-narancsos színt kap. Ez a dohányfajta a szubtrópusi területeket kedveli, ahol kevés eső esik, ilyen például Georgia állam (USA), Brazília déli része és Zimbabwe, de hazánkban is a termesztők által leginkább kedvelt fajtának tekinthető. A klasszikus angol márkák főleg Virginia dohányt tartalmaznak.

A Burley dohány zöld színe valamivel világosabb, mint a Virginiáé. A fajta feldolgozására jellemző levegős-szárítás során barna színt kap és cukortartalma gyakorlatilag eltűnik. Vastagabb talajra és több műtrágyára van szüksége, mint a Virginiának. A legjobb Burley dohányt az USA-ban, Közép-Amerikában, Malawiban és Ugandában termesztik. A Virginiával és az Orientallal keverve az ún. US blend, amerikai dohánykeverék alapú cigarettákhoz használatos. A Burley dohány idehaza is kedvelt fajta olyannyira, hogy magyar kutatók, egy a hazai viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fajt is létrehoztak Pallagi néven.

Az Oriental a legkisebb és legellenállóbb dohányfajta, amelyet a forró nyarú Balkánon, Törökországban és a Közel-Keleten termesztenek. Az időjárás és a sűrű ültetés biztosítja a dohány aromáját, mely a tradicionális, török cigarettákra jellemző.

Magyarországon a 2016-ben felvásárolt (összesen 6343tonna) dohány 75 százaléka Virginia, 25 százaléka Burley volt. (Forrás: www.madosz.hu )

Termesztés

Az egy gramm súlyú, leginkább instant kávéporra emlékeztető vetőmag mintegy 12 000 szemet tartalmaz. A magvak olyan aprók, hogy kiültetés előtt 60 napig különlegesen előkészített és védett ágyásokban kell gondozni azokat. Néhány hét múlva a palánták védelmére kissé felhalmozzák körülöttük a földet és várják, hogy erős gyökérzetet fejlesszenek. Két hónappal később eltávolítják a növény virágzatát és a felső levelek egy részét, hogy a megmaradó levelek erőteljesebben tudjanak növekedni. Ez a művelet hasonlít arra a módra, ahogy a paradicsomot is ritkítják. A növénynek mindvégig megfelelő tápanyagellátásra van szüksége. A betakarítás közeledtével ügyelni kell a kórokozók elleni védekezésre.

Betakarítás

Néhány – főleg amerikai – ország kivételével, ahol a terményt mechanikus eljárással takarítják be, a gazdálkodók többnyire kézzel szedik a dohányt kettő-négy hónapon keresztül, növényenként egy-egy alkalommal, 2-4 érett levelet letörve. 2016-ban hazánkban összesen 3366 hektárt ültettek be dohánnyal, amely végül átlagosan 1,885 tonna/hektár átlaghozamot produkált. 

Szárítás

A szárítási folyamatot gondosan kell felügyelni, hogy az adott dohányfajtára jellemző állagot, színt és minőséget kapjuk. Szárítás közben a levélben található keményítő cukorrá alakul, a levél elveszti zöld színét, és először citromsárga lesz, majd narancssárga, végül barna, éppúgy, mint ősszel a falevelek.
Négy fő szárítási eljárás létezik:

Szárítás levegőn: A levegőn szárított dohányt, például a Burleyt, fűtetlen, szellőztetett tárolókban függesztik fel addig, amíg a levelek maguktól, természetes módon világos vagy közepes barna színűek nem lesznek, és cukortartalmuk gyakorlatilag eltűnik.

Szárítás hővel: A szárítóba külső kemencéből csöveken vezetik be a hőt, úgy, ahogy a radiátorok csatlakoznak a központi fűtéshez. A szabályozott hő hatására a levelek színe sárgára vagy narancsra változik, és ekkor leállítják a folyamatot. Ezeknek a leveleknek nagyon magas a cukortartalmuk. A Virginia dohányt hővel szárítják.

Szárítás napon: A leveleket felfűzik és kiteszik a napra száradni. A folyamat 12-30 napot vesz igénybe. A közvetlen napsugárzás hatására a levelek sárgás-narancsos színűvé válnak és cukortartalmuk magas marad. A napon szárított dohányfajták közül a legismertebb az Oriental.

Szárítás tűzzel: A füstölt sonka készítésének elvét követi a tüzes szárítás. Rőzsét égetnek a dohánylevelek alatt, ami megszárítja a dohányt, és füstös illatot kölcsönöz neki. Ezt a fajtát elsősorban pipa-, valamint sodródohányhoz használják.

A szárítást követően a gazdálkodó minőség és szín szerint osztályozza a leveleket és 30-50 kilós, ún. farmerbálákba csomagolja.

A levelek feldolgozása

Szárítás után a dohányleveleket egy cséplő üzemben dolgozzák fel. Cséplés során a leveleket elválasztják a szártól, majd egy minőségi ellenőrző soron végigvezetve biztosítják, hogy ne maradjon köztük homok, por, hulladék vagy bárminemű idegen anyag. Feldolgozás során a nedvességtartalmat a megfelelő, biztonságos szintre csökkentik, majd a dohányt 200 kilós kartondobozokba helyezik, melyeket a gyárakba szállítanak.

max
large
medium
small
mobile