A cigarettáról

A dohányosok világszerte sok különböző ízű és erősségű cigarettát kedvelnek, vállalatunk célja, hogy kiváló minőségű termékkel tegyük emlékezetessé a fogyasztói pillanatokat.

A cigaretta összetétele sokkal bonyolultabb annál, mint ahogyan első ránézésre tűnik. Azon dolgozunk, hogy olyan cigarettákat gyártsunk, amelyek megfelelnek a felnőtt fogyasztók igényeinek. Ez alapján készülnek a dohánykeverékek, amelyek állandó ízének hosszú távú szavatolása a cél.

Egyes cigarettákhoz – tipikusan amerikai dohánykeveréket tartalmazókhoz –, a fermentálás során lebomló cukrok pótlására és az egyes márkák sajátos illat-, illetve ízvilágának eléréséhez bizonyos élelmiszer jellegű adalékanyagokat vagy illatanyagokat adnak, így biztosítva a dohánykeverék természetes ízének harmóniáját. Míg más adalékanyagok a nedvességszabályozó, a mikrobiológiai bomlást megelőző, kötő-, vagy töltőanyag szerepét töltik be.

A füstszűrő, a cigarettapapír, valamint a szűrő ventillációs foka segít befolyásolni az érzékelt erősséget, és a cigaretta füstkibocsátását. A gyártás minden szakaszában állandó minőségellenőrzés és tesztelés folyik.

A cigaretta fő részei

A cigaretták négy alap összetevőből épülnek fel:

  • a dohányrúd,
  • a dohányrudat körülvevő cigarettapapír,
  • a füstszűrési terület,
  • a füstszűrő és a végződés a füstszűrési területen.

A dohány a rúdban dohánylemezkékből (a dohánylevelek lapos része), dohányszárból (a levél erezete) és a dohánylevél egyéb részeiből áll.

A cigarettapapír papírt és ragasztóanyagot tartalmaz.

A füstszűrő főként cellulózacetát rostokból áll, amely más néven filtervattaként ismert. A cellulózacetát fapépből készül. A rostokat keményítőanyag, triacetin képlékenyítőszer köti össze, ami elősegíti, hogy a szűrő megtartsa a formáját. A szűrőt papír borítja és egy csíkban ragasztó zárja le. A szűrők néha faszenet is tartalmaznak.

A füstszűrő végződése papírt és ragasztót tartalmaz. Nikotint nem használnak a cigarettagyártáshoz, hiszen az természetes formában fordul elő a dohánynövényekben. A cigaretta szerkezetének változtatásai különbözően hatnak az erősségre és ízre, valamint csökkenthetik a különböző alkotórészek füstkibocsátását, mint azt a szabványosított műszeres mérések mutatják.

A cigaretta égése

Könnyebben megérhetjük a cigaretta szerkezetét, ha tudjuk, hogyan ég a cigaretta. A cigaretta égése során kátrány jön létre, azonban a kátrány megjelenése nem csak dohánylevél égetésére jellemző, hanem gyakorlatilag valamennyi anyag – legyen az akár szalma vagy ősszel lehullott levelek - égetésekor is kátrány keletkezik. Ha egy anyag ég, gázokkal keveredő részecskék jönnek létre – ez a füst. E részecskék egy részét tartja vissza a cigarettafilter. Amikor a fogyasztó beleszív a cigarettába, a füst, beleértve az előbb említett részecskéket és gázokat is, keresztülhalad a dohányrúdon és a szűrőn. Ám amíg a gázok átjutnak a szűrőn, addig néhány részecske fennakad rajta. Ezt a nikotin és víz nélküli szemcsés anyagot nevezzük kátránynak.

A füst több mint 4 000 összetevőből áll, ezek közül sok megtalálható a belélegzett levegőben és az ételeinkben is, továbbá közéjük tartozik a kátrány, nikotin és szénmonoxid, melyeknek kibocsátott mennyiségét szabványos mérések révén határozzák meg, majd tüntetik fel a cigarettásdobozokon. Az alábbiakban ezekről adunk közérthető információkat.

Kátrány: A cigarettafüst apró részecskéket tartalmaz, ezen részecskék összesített tömegéből kivonva a víz és a nikotin mennyiségét kapjuk meg a kátrányra vonatkozó adatot. A kátrány igen komplex keverék, több olyan anyagot is tartalmaz, amelyek nagy mennyiségben rákkeltőek lehetnek.

Nikotin: A nikotin természetes módon fordul elő a dohánynövényben és a dohányfüst része. A nikotin szokatlan gyógyszerészeti jellemzőkkel rendelkezik; egyrészt enyhe, a koffeinénél gyengébb élénkítő, másrészt gyenge nyugtató hatása is van, azonban a teljes képhez hozzátartozik, hogy a nikotin felelős elsődlegesen a függőség kialakulásáért. Nagy - a cigaretta füstben fellelhetőnél sokkal nagyobb - mennyiségben a nikotin mérgező.

Szénmonoxid: A szénmonoxid egy gáz, ami akkor keletkezik, amikor növényi anyagok égnek. A vérben összekapcsolódik a hemoglobinnal így csökkentve a vér oxigénszállító képességét.

Az égés során vízpára is képződik, hiszen mint minden szervesanyag égése során a kémiai alkotóelemek lebomlanak, és vizet hoznak létre.

max
large
medium
small
mobile